Napi Evangélium "...Abban az időben Jézus a Galileai-tengerhez érkezett. Fölment egy hegyre, és leült. Nagy sokaság jött hozzá. Hoztak magukkal sántákat, bénákat, vakokat, némákat meg sok más beteget, és lába elé tették őket. Valamennyiüket meggyógyította. Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek, a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult, és magasztalta Izrael Istenét. Jézus akkor összehívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Nem akarom étlen hazaküldeni őket, hogy ki ne dőljenek az úton.” A tanítványok erre megjegyezték: „De honnan szerzünk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy ekkora tömeget ellássunk?” Jézus megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” „Hét, és néhány apró halunk” – felelték. Erre meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Aztán fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, a tanítványok pedig a népnek. Miután mindnyájan ettek és jóllaktak, hét kosár kenyérmaradékot szedtek össze." Mt 15,29-37 "...Uram, Jézus Krisztus! Köszönöm, hogy tanítasz és együttérzel velünk. Te észreveszed a fáradt, sebzett embert, és nem fordulsz el tőle. Add, hogy én is bátran hozzád vihessem gyengeségeimet, és hittel tudjam letenni életem terheit! Segíts, hogy rád bízzam azt a kevés jót, amit adni tudok! Tedd teljessé, amit én kicsiben kezdek el! Adj nekem kitartást, hogy az advent napjaiban ne csupán várjak, hanem veled együtt formáljam a világot, egy jó szóval, egy csendes imával, egy odafordulással a másik ember felé! Légy az én erőm, békém és lelki táplálékom!" (Horváth István Sándor zalalövői plébános atya ma reggeli imája) közli: keresztkem