Napi Evangélium "...Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Keljünk át a túlsó partra.” Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és megkérdezték: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: „Hallgass el, nyugodj meg!” A szél elállt, és nagy csendesség lett. Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?” Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: „Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”" Mk 4,35-41 "...Uram, Jézus Krisztus, a viharok Ura és a béke fejedelme! Köszönöm, hogy velem vagy életem hajójában akkor is, amikor úgy érzem, alszol, nem figyelsz rám. Add, hogy ne félelem vezessen, hanem a benned való bizalom! Erősítsd hitemet, hogy ne csak csodáidban higgyek, hanem csendes jelenlétedben is, amelyet sokszor alig veszek észre! Taníts meg arra, hogy a viharok közepette is rád bízzam magam, és ne felejtsem el, hogy te mindig a túlsó partra vezetsz! Csillapítsd a bennem dúló hullámokat és szólj nyugtalan szívemhez: „Hallgass el, nyugodj meg!” Békéd legyen velem és maradjon bennem!" (Horváth István Sándor zalalövői plébános atya ma reggeli imája) közli: keresztkem

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon