Napi Evangélium "...Egy alkalommal Jézus Szamariából Galileába ment. Jóllehet maga mondta, hogy a prófétának nincs becsülete saját hazájában, mégis, midőn Galileába érkezett, az ottaniak szívesen fogadták. Látták ugyanis mindazt, amit Jézus az ünnepek alkalmából Jeruzsálemben cselekedett, mert ők is ott voltak az ünnepeken. Így jutott el Jézus újra a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta. Élt Kafarnaumban egy királyi tisztviselő, akinek a fia megbetegedett. Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és kérte: jöjjön és gyógyítsa meg a fiát. A gyermek már halálán volt. Jézus ezt mondta: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.” A királyi tisztviselő azonban így szólt: „Uram, jöjj, mielőtt meghalna a fiam!” Jézus erre azt felelte: „Menj csak! Fiad él.” Hitt az ember Jézus szavának, és elment. Még útban volt hazafelé, amikor eléje futottak szolgái, és kijelentették, hogy a fia él. Megkérdezte tőlük: „Melyik órában lett jobban?” Ezt mondták: „Tegnap déltájban hagyta el a láz.” Az apa visszaemlékezett, hogy abban az órában mondta neki Jézus: „Fiad él.” Erre hitt ő maga, és vele egész házanépe. Ez volt Jézus második csodája, amelyet Júdeából Galileába jövet művelt (az ünnepek után)." Jn 4,43-54 "...Uram, Jézus Krisztus! A tisztviselő személyében magamra ismerhetek, mert én is a hit útján járok. Oly sok aggodalom és félelem gyötör, és sokszor csak a jeleidet keresem, de sajnos nem téged. Taníts engem hinni szavadban akkor is, ha nem látom még az eredményt! Adj erőt, hogy el tudjak indulni, mint az az apa, aki bízott benned, és hazaindult reménnyel a szívében! Add, hogy ne a csodákban, hanem benned higgyek, aki az élet ajándékozója vagy!" (Horváth István Sándor zalalövői plébános atya ma reggeli imája) közli: keresztkem