Napi Evangélium "...A kenyérszaporítás napján, amikor beesteledett, Jézus tanítványai lementek a tóra. Beszálltak a bárkába és elindultak a tavon át Kafarnaum felé. Már rájuk sötétedett de Jézus még mindig nem volt velük. Erős szél fújt, és a tó háborgott. Huszonöt-harminc stádiumnyit (mintegy öt kilométert) eveztek már, amikor látták, hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához. Nagyon megijedtek. De Jézus bátorította őket: „Én vagyok, ne féljetek!” Fel akarták venni a bárkába, de a bárka abban a pillanatban partot ért, éppen ott, ahová tartottak." Jn 6,16-21 "...Uram, Jézus Krisztus! Sokszor hánykolódom az élet tengerén. Olykor egyedül érzem magam, és nem látom, hol vagy, máskor hiába fáradozok, nem jutok előre. Hiszem, hogy te mindig figyelemmel kísérsz és ha szükséges, hozzám lépsz, még akkor is, ha nem ismerlek fel elsőre. Add, hogy halljam a hangodat a vihar közepén is, és felismerjelek téged! Befogadlak bárkámba, az életembe, a döntéseimbe. Kérlek, jöjj, és vezess biztonságos partra, ahol újra békét találhatok!" (Horváth István Sándor zalalövői plébános atya ma reggeli imája) közli: keresztkem

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon