Napi Evangélium "...A csodálatos kenyérszaporítás utáni napon a Genezáreti-tó túlsó partján maradt népnek eszébe jutott, hogy csak egy bárka volt ott. Tudták, hogy Jézus nem szállt a bárkába tanítványaival; tanítványai ugyanis egyedül hajóztak el. Közben Tibériásból több bárka jött a hely közelébe, ahol az Úrtól megáldott kenyeret ették. Amikor tehát a nép nem találta Jézust, sem a tanítványait, bárkába szálltak, és elmentek Kafarnaumba, hogy megkeressék Jézust. Amikor a tó túlsó partján megtalálták, megkérdezték tőle: „Mester, mikor jöttél ide?” „Bizony, bizony, mondom nektek – felelte Jézus –, nem azért kerestetek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok. Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek, – őt ugyanis az Atya igazolta.” Erre megkérdezték tőle: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?” „Istennek az tetszik – válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött.”" Jn 6,22-29 "...Uram, Jézus Krisztus! Te vagy az élet kenyere, akit az Atya küldött, hogy tápláld a szívemet. Oly sokszor kereslek, mert valamit várok tőled, de ma valóban téged kereslek. Add, hogy ne csak csodáidban bízzak, hanem benned, a te személyedben, a te örök jelenlétedben! Tisztítsd meg szívemet minden önzéstől és felszínességtől, hogy ne mulandó kenyérért fáradozzak, hanem az örök élet eledeléért! Add, hogy újra és újra meg tudjak nyílni előtted, és felismerjem: a legnagyobb ajándék nem az, amit tőled kapok, hanem te magad vagy az ajándék, aki önmagadat adod az Élő Kenyérben, az Oltáriszentségben" (Horváth István Sándor zalalövői plébános atya ma reggeli imája) közli: keresztkem