Napi Evangélium "...A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!” Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt. Addig ugyanis még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból." Jn 20,1-9 "...Jézus, feltámadt Urunk! Te legyőzted a halált és megnyitottad az élet útját. Köszönjük a húsvéti hajnal örömét! Köszönjük, hogy nem a sötétségé és a reménytelenségé az utolsó szó, hanem a világosságé és a reményé. Add, hogy meglássuk az üres sírban a remény kapuját! Ébressz bennünk hitet, amely nem fél elindulni, keresni, futni feléd! Segíts, hogy minden nap felfedezzük jelenlétedet! Adj nekünk apostoli lelkületet, hogy tanúságot tegyünk arról, hogy feltámadtál, élsz és minket is új életre hívsz!" (Horváth István Sándor zalalövői plébános atya ma reggeli imája) közli: keresztkem