Napi Evangélium "...Amikor Jézus Kafarnaumban tanított, egy elöljáró lépett hozzá, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, a leányom most halt meg. De jöjj, tedd rá kezedet, és életre kel.” Erre Jézus fölkelt, és tanítványaival együtt elment vele. Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról Jézus közelébe férkőzött, és megérintette ruhájának szegélyét. Azt gondolta magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus erre megfordult, ránézett, és így szólt: „Bízzál, leányom! Hited meggyógyított téged.” Attól az órától fogva egészséges lett az asszony. Amikor Jézus az elöljáró házába ért, és látta a fuvolásokat meg a lármás tömeget, rájuk szólt: „Távozzatok, hiszen nem halt meg a leány, csak alszik!” Azok kinevették. Miután eltávolították a tömeget, Jézus bement, megfogta a leány kezét, és az életre kelt. Ennek híre elterjedt azon az egész vidéken." Mt 9,18-26 "...Uram, Jézus Krisztus! Hozzád jövök, csendesen, bizonytalanul, de teljes reménnyel. Életem sebeivel, kudarcaival, fáradt hitemmel akarom megérinteni ruhád szegélyét, mert tudom, hogy csak te adhatod vissza testi-lelki egészségemet. Taníts meg bízni akkor is, ha nem látom előre az utat, ha reményem már csak vékony szalmaszál, ha hitem botladozik! Add, hogy ne csak csodát várjak, hanem téged keresselek, benned bízzak! Mondd ki nekem is: „Bízzál!” – mert csak ez az egy szó képes újraéleszteni bennem a reményt. Érints meg, Uram, és add, hogy veled éljek tovább!" (Horváth István Sándor zalalövői plébános atya ma reggeli imája) közli: keresztkem

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon